Sikeres volt a II. Dél-dunántúli humán konferencia a kamarában
Kiürült a munkaerőpiac, kevés a munkavállaló, kevés a jó szakember, a vállalkozásvezetők és a HR szakemberek az új munkatársak toborzása helyett a már meglévők megtartására fókuszálnak. De milyen eszközökkel lehet a cégeknél megtartani a dolgozókat? – ezt a kérdést járták körbe előadásokkal, jó példákkal, felmérések tapasztalataival, szekcióülésekkel és kerekasztal-beszélgetésekkel a régió humánerőforrás-szakemberei, cégvezetői, meghatározó gazdasági szereplői a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Humán Klubja által szervezett II. Dél-dunántúli humán konferencián április 11-én. A rendezvény társszervezője a Fel-Vállal Konzorcium tagjaként, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. volt.
„A földrészek közötti jövedelmi és vagyoni viszonyok polarizálódásának eredményeként megindult a munkaerő áramlása, emellett az elöregedő társadalmaknak is szükségük van új munkaerőre. A digitalizáció, a robottechnika fejlődése is átrendezi a munkaerő piacot, a globális hatások a Dél-Dunántúlon is éreztetik hatásukat” – mondta köszöntőjében dr. Síkfői Tamás, a kamara elnöke. Erre reagálva a konferencia nyitó előadásában Ódorné Kovács Ildikó, a kamara Humán Klubjának elnöke is arról beszélt, hogy a demográfiai helyzet nagy szerepet játszik abban, hogy nem találnak megfelelő munkavállalót a cégek, emellett a mobilitás és a képzettség hiánya, az alacsony motiváltság szintén hozzájárul a kialakult állapothoz.
A magyar munkavállalók munkakedvét egy felmérés szerint jelentős mértékben rontja a közép- és felsővezetők részéről megnyilvánuló minősíthetetlen hangnem, a rossz munkakörülmények, az alacsony bér és a munka-magánélet egyensúlyának hiánya. Ódorné felhívta a figyelmet arra az ellentmondásra is, hogy míg a cégek csapatmunkát, innovációt, karrierépítési lehetőséget ajánlanak, addig a munkavállalók autonómiát, átlátható működést és a munka-magánélet egyensúlyának megteremtését szeretnék. Ódorné Kovács Ildikó szerint a munkavállalók megtartásához szükséges, de nem elégséges a bérek emelése, növelni kell a „szükség van rád” érzését, és fejleszteni a vállalati kommunikációs stílust.
A nap nagyobb részében a konferencia résztvevői két szekcióban, az „innovatív foglalkoztatás” és a „sikeres vezető-sikeres szervezet” blokkban folytatták a munkát. Számos, a dolgozók körében végzett felmérés tapasztalatait, a munkaerő megtartásával kapcsolatos jó gyakorlatot ismerhettek meg a résztvevők, de hallhattak arról is, hogy milyen előnyei vannak a versenyképes szervezeti kultúra megteremtésében a coachingszemléletű vezetésnek, vagy milyen jelentős a szerepük a frontvonali vezetőknek a dolgozók megtartásában. Utóbbiról például többször elhangzott a konferencián, hogy a munkavállalók a cégbe lépnek be, és gyakran a (közvetlen) vezetők miatt távoznak.
Van olyan vállalkozás, ahol megkérdezik a dolgozókat, hogy mitől éreznék jobban magukat a vállalatnál, ez is a munkaerő megtartásának az egyik eszköze. Egy bólyi nagyvállalatnál például külön fluktuációcsökkentő projektet dolgoztak ki, emellett a pozitív légkör megteremtésére céges rendezvényeket, egészségmegőrzési programokat szerveznek. Egy másik vállalkozás szemlélete, hogy „Jó munkát csak jó hangulatban lehet végezni”, ezért olyan munkahelyi légkört tartanak fenn, hogy szeressenek bejárni dolgozni a munkavállalók, szakmailag fejlődhessenek, érezzék azt, hogy fontosak a vállalatnak. A konferenciát jelentős érdeklődés kísérte, élénk eszmecserékkel, záporozó kérdésekkel, felvetésekkel és új kapcsolatok létrejöttével.