Tízből öt magyar nem boldogulna egy számítógéppel, de a rendszeres internetezők harmada is gondban van egy online vásárlásnál. Ezzel nem csak az EU-tagországok között, de globálisan is nagyon lemaradtunk a fejlett országok mögött, márpedig az elkövetkező évtizedekben egyre több munkakörben lesz szükség digitális kompetenciákra.
Az alapvető digitális készségekkel rendelkezők aránya 50 százalék körüli a magyar lakosságban – derült ki az Európai Bizottság által készített DESI (Digital Economy and Society Index) 2018-as adataiból. Tehát nagy a lemaradásunk a modern technológiák alkalmazásában, és ez az ország és a vállalatok versenyképességének is árt. Az elmúlt években születtek előremutató kezdeményezések, de most már többre van szükség – hangsúlyozta Andorka Miklós, a MAPI Zrt. stratégiai igazgatója a Piac & Profitnak.
Ennyire rossz a helyzet?
– A 28 tagországból a 23. helyen állunk digitális fejlettség terén. Nem fényes helyezés. De az igazi baj, hogy a helyzet nem javul. A magánszemélyek körében azok aránya, akik felhasználói szinten képesek kezelni a világhálót, most 76 százalék. Ez nem rossz, mert az uniós átlag 81 százalék. De tavaly az eredményünk 78 százalék volt.
Nem torzíthat a statisztika?
– Egyes esetekben előfordulhat, de a valószínűbb válasz, hogy emögött az áll, hogy az új technológiákat mind kevesebben hajlandók megtanulni. Ebben a kategóriában az uniós átlagban a 15. helyről a huszadikra estünk vissza egy év alatt. De ami igazán szomorú, az a lakosság teljes körében a digitális készségek hiánya. Az embereknek csupán az 50 százaléka az, aki rendelkezik a legalapvetőbb digitális kompetenciákkal, tehát be tud kapcsolni és felhasználói szinten kezelni tud egy számítógépet, illetve más elektronikus eszközt, okostelefont, okosórát stb. Ezzel az uniós tagországok között a 21. helyen állunk. Az unióban sem sokkal jobb tehát a helyzet. Vannak azonban területek, ahol nem rosszak az eredményeink. Ilyen például az informatikus szakemberek aránya a teljes foglalkoztatottak arányában (3,6 százalék). Ezzel a tagállamok jobban teljesítő felébe tartozunk, de az uniós átlagot itt sem érjük el (3,7 százalék). Ráadásul rossz a természettudományos, informatikai stb. diplomások aránya a lakosságban: ezer főre 12,6 jut, amivel csak az utolsó előttiek vagyunk a 28 tagállamból.
De hát rengeteg okostelefont látni az utcán…
– Attól, hogy sok az okostelefon, még nem lesz mindegyik mögött egy olyan személy, aki használni is tudja. Egyébként ezt is figyelembe veszik a DESI számításában. Az eszközellátottság terén nem állunk rosszul, erre több előremutató kezdeményezés is született, vegyük például a Digitális Jólét Programot, melynek számos területe bizakodásra ad okot. De az eszközöket használni is kell tudni.
A teljes cikk elérhető a linkre kattintva.
Fotó: L. Luska Tivadar