Purgatóriumban Magyarország, rajtunk múlik, megtisztul-e – Essősy Zsombor nyilatkozott az Indexnek

Senki sem dőlhet hátra, a cégvezetőknek, a dolgozóknak és az államnak is megvan a maga feladata a következő időszakra, amit a friss GDP-adat csak egyértelműbbé tesz Essősy Zsombor, a Magyarok a Piacon Klub elnöke szerint. A magyar cégek jelentős részének a Covid közben és után volt két-három jó éve a szakember szerint, de 2022 után jött a megtorpanás, különösen az autóiparban, a mezőgazdaságban, illetve mindenhol máshol is, ahol csak az uniós pénzre várnak. Általános agónia helyett ugyanakkor az a válságból is győztesen jöhet ki, aki a hatékonyság növelése mellett célzottan innovál, exportképes saját terméket gyárt.

Purgatóriumban van a magyar gazdaság, amit a friss GDP-adat is alátámaszt, de erre a tisztítótűzre szükség is van, hogy átgondolja a feladatát, saját szerepét minden cégvezető, dolgozó, de még az állam is – mondta az Indexnek Essősy Zsombor, a Magyarok a Piacon Klub elnöke, egyben a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója. Azután kérdeztük a szakembert, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatközlése szerint újra technikai recesszióba került Magyarország. A KSH ugyanis szerdán ismertette: a harmadik negyedévben 0,7 százalékkal csökkent a gazdaság teljesítménye éves bázison, a 2023. július–szeptemberi időszakhoz képest, de ugyanekkora mértékben az előző, idei második negyedéves adattól is elmaradt.

Vége a jó világnak?

Essősy Zsombor szerint bár sokan tekintenek korszakhatárként a pandémiára, a valóság az, hogy

a magyar vállalkozások jelentős részének volt két-három jó éve a Covid közben és után, de ez 2022 után megfordult, már tavaly is érezhető volt a lassulás, a megtorpanás, ami idén már egyre szélesebb körben érezteti hatását cégmérettől függetlenül.

Ágazati bontásban közelítve úgy látja, az a cég, amely az autóiparnak van kitéve vagy a mezőgazdaságtól függ, annak különösen húsba vágó lehet a kihívásokkal teli, nehéz gazdasági helyzet, mint ahogy szektortól függetlenül azok sincsenek könnyű helyzetben, akik az uniós pénzekre építenek. Az utóbbiakra várhatóan jövőre sem süt igazán a nap, az EU-s társfinanszírozású projektek jó, ha 2026-tól fordulnak újra igazán termőre.

A hazai kkv-szektor krémjét tömörítő klub elnöke szerint ugyanakkor nem teljesen homogén a helyzet. Úgy látja, aki exportképes saját terméket gyárt, az nemhogy túlél, hanem a nehezített pályán is új piacokat szerez, azokat pedig megtartja, és tovább terjeszkedhet. Mert míg műanyag fröccsöntéssel, alkatrészgyártással rengetegen foglalkoznak, addig tudatos termék- és technológiafejlesztéssel, innovációval igenis lehet nagyokat ugrani például az élelmiszeriparban vagy akár az orvostechnikai eszközgyártásban, de ahhoz extrát kell nyújtani, magas hozzáadott értékkel termelni. A MAPI-vezér azért beszél purgatóriumról, mert azok,

Essősy Zsombor szerint akinek igazán jól megy, az nem az állambácsiból él, a tőle érkező olcsó finanszírozásból és közbeszerzésekből, hanem a piacból. Aki eddig így gondolkodott, az bajban van, mert a forráshiány az államig ér, nem tud miből adni. De a szakember szerint nemcsak a cégtulajdonosok kényelmesedtek el, hanem sok esetben a dolgozók is. Az 1 millió forintos bérről ábrándozva megfeledkeznek arról, hogy ha nem nő a hozzáadott érték, a termelés hatékonysága, akkor ez a kereseti szint csak az inflációval járhat kéz a kézben, ami nem lehet cél. Recesszió idején mindenkinek jobban oda kell tennie magát: gyorsan, precízen, pontosan dolgozni, hiszen még mindig az a hatékonyságnövelés, ha kevesebb emberrel termelünk ugyanannyit, vagy ugyanannyival többet – egyik vagy másik hiányában nem lehet bért emelni.

Az állam, mint láthatatlan kéz

A MAPI-vezér szerint legalább ilyen fontos az állam feladata: a gazdaságpolitikának láthatatlan kézként kell finoman, direkt beavatkozás nélkül a háttérben lennie, nyugalomra és kiszámíthatóságra van szükség, nem pedig folyton változó szabályozási környezetre, különadókra, ársapkákra. Előremutatónak tartja, hogy kkv-államtitkárság állt fel, de annak akkor helyes a szerepfelfogása, ha dédelgeti, simogatja a kis- és középvállalkozásokat, nem pedig megmondja nekik, ki merre menjen. Essősy Zsombor szerint

bár valóban kicsi, nyitott gazdaság a magyar, mégsem szerencsés aktuálisan az ukrajnai háborúra vagy a német gazdaság nehézségeire mutogatni, hiszen alapvetően keresleti probléma van, amiben az államnak csak annyi a feladata, hogy adjon stabilitást, a piac a többit majd megoldja.

A szakember azt is üdvözli, hogy a Demján Sándor-program részeként cél az adminisztratív terhek csökkentése. Úgy véli, a 9 százalékos társasági adó és a 15 százalékos szja erős alap, de a további 40-45 kisebb-nagyobb adó túl nagy falat, egyszerűsíteni kell, megkönnyíteni a reálgazdasági szereplők életét.

Mit hoz a külföldi befektető?

A Magyarok a Piacon Klub elnöke kiemelte, hogy a növekedés beindításához beruházásokra és fogyasztásra egyaránt szükség van, az pedig az aktuális GDP-adaton is látszik, hogy milyen a gazdasági teljesítményünk uniós források nélkül. A beruházások kapcsán azonban kitért arra is, hogy a közvetlen külföldi tőkebefektetéseknél érdemes megvizsgálni, két aktuális debreceni példával élve, hogy ha termelni kezd a BMW vagy a CATL, az csak a KSH-adatközlésnek tesz jót vagy a magyar emberek is.

Igaz, a bizonytalan gazdasági helyzetben Essősy Zsombor szerint most már úgy is fordulhat a kocka, hogy a magyarok olyan kékgalléros munkára is elmennek nagy iparvállalatokhoz is, amire eddig nem, és akkor kevesebb filippinó vagy épp vietnámi betelepítésére lesz szükség. Ebben a nagy nemzetközi körforgásban különösen fontosnak tartja, hogy közben legyünk büszkék azokra a hazai tulajdonú, akár gyártó vagy szolgáltató vállalatokra, amelyek saját erőből értek el valamit, és tudnak versenyképesek lenni a külpiacokon is.

A teljes cikk az alábbi linken olvasható.