Legkésőbb nyáron meg kell nyomni a start gombot az új EU-s pályázatoknál – Essősy Zsombort véleménycikke a Portfolio-n

Ha a 2021-2027-es uniós ciklus első pályázatai negyedévet késnek, azt még ki tudják várni a beruházási szándékuk megerősítéséhez támogatásra váró cégek, igaz, a nyáron vagy ősszel kiírandó konstrukcióknak leghamarabb 2022-ben lehet hatásuk a magyar GDP növekedésére – véli Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Zrt. vezérigazgatója, a Magyarok a Piacon Klub elnöke.

Immár hónapok óta váratnak magukra a következő hét év pénzügyi kereteit meghatározó MFF (Multiannual Financial Framework) mentén érkező kohéziós és strukturális források, pontosabban az azok felhasználására összeállított Operatív Programok egyes felhívásai. Ráadásul egyelőre a helyreállítási alap, az RRF (Recovery and Resilience Facility) támogatásai is csak Excel-táblázatokban vagy szakpolitikai előadások slide-jain láthatók. Az MFF és az RRF reálgazdasági szemüveggel látható rajtjáig ugyanakkor előremutató, hogy a kormány láthatóan elkötelezett a vállalati beruházások mellett, akár állami, akár uniós forrásokkal tudja és akarja is azokat ösztönözni. Fontos az is, hogy a Covid-válságból kifelé jőve nem szabad különbséget tenni a magyar tulajdonú cégek és a nemzetközi vállalatok hazai leányai között: ha elég bátrak ahhoz, hogy ebben a turbulens gazdasági időszakban is beruházzanak, azaz bízzanak a jövőben, méghozzá Magyarországon, akkor minden létező eszközzel segíteni kell őket.

Csak és kizárólag olyan beruházásokat, fejlesztéseket érdemes azonban támogatni, amelyek a hatékonyságot és a versenyképességet javítják,

máskülönben a nemcsak itthon, hanem a külső környezetben is jellemző inflációs nyomás mellett a piaci szereplők képtelenek lesznek a joggal várt emelkedő béreket előteremteni. A berendezések modernizációján túl az innovatív megoldásokat, az automatizálást és a digitalizációt előnyben részesítő projekteket azért kell kiemelni, mert multiplikatív hatásuk révén nemcsak a megvalósításuk pillanatában, hanem az azt követő akár 5-10 évben is növelhetik a GDP-t. Mindenesetre mivel az első gazdaságfejlesztési pályázatok megjelenése még várat magára, azok a magyar gazdaság növekedése szempontjából leghamarabb 2022-ben fordulhatnak termőre.

Ha csak az uniós források felhasználását nézzük, alapból kettős terhelést látunk, hiszen a 2014-2020-as ciklus zárása és a 2021-2027-es beindítása párhuzamosan zajlik, de az igazi kihívást mégis az jelenti, hogy

A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY NEGATÍV GAZDASÁGI HATÁSAINAK TOMPÍTÁSÁVAL EGY IDŐBEN NEM LEHET TOVÁBB HALOGATNI AZ ÚJ PROGRAMOKNÁL A STARTGOMB MEGNYOMÁSÁT.

Azaz egyszerre kell segíteni a jelenben, és építeni a jövőt. Az nagyban megkönnyíti a tervezést, hogy hazánk 2004-es uniós csatlakozása óta már kellő tudást, tapasztalatot szerzett a támogatások menedzselésében. Míg a 2007-2013-as időszakhoz képest a 2014-2020-as számtalan formai, tartalmi változást hozott, addig a 2021 és 2027 közti hét év programozása legfeljebb finomhangolásra ad okot.

Éppen ezért a Csipkerózsika-álomnak véget kell érnie, ha úgy tetszik, már csak a herceg csókjára vár a magyar fejlesztéspolitika.

A stabilitást és a kiszámíthatóságot szimbolizálja, hogy a vállalatok első számú pályázati finanszírozási forrása mégsem VINOP néven (Vállalkozásfejlesztési és Innovációs Operatív Program) jön, hanem az előző ciklusra utalva GINOP Pluszként kerül majd a köztudatba. A 2021-2027-es MFF források legnagyobb része, 26,1 százaléka juthat a tervezet szerint ebben a formában a cégeknek, mindenekelőtt a kkv-szektornak. Viszonyításképp 19,1 százalékot kaphat a közlekedésfejlesztés területe, 18,7-et a terület- és településfejlesztés, 17,9 százalékot pedig a környezeti és energiahatékonyság.

Biztató, hogy jelentősebb szerep jut az új ciklusban a feltételesen visszatérítendő forrásoknak, azaz bizonyos egzakt pénzügyi mutatók elérése kell ahhoz, hogy részben vagy egészben támogatás váljon a kölcsönből. Ez azért helyénvaló, mert

valódi teljesítmény nélkül nincs és ne is legyen ingyenpénz senkinek, az uniós forrás nem alamizsna, hanem azt a célt szolgálja, hogy a jók még jobbá válhassanak.

Szintén pozitívum az előző ciklushoz képest, hogy a döntéshozók azonosították a kiemelt stratégiai ágazatokban működő vállalkozásokat, illetve a nagy növekedési potenciállal rendelkező, a zöldgazdasághoz kapcsolódó feldolgozóipari cégeket. Ez kedvezhet az egészséggazdaságnak és az élelmiszergyártásnak, de a kreatív- és a zöldiparnak is.

Ugyancsak sokan várnak sokat a Magyar Multi Program-féle irányvonaltól, ami a kiemelkedő teljesítményt nyújtó, magyar tulajdonú vállalatok nagy lehetősége lehet a szintlépésre, hogy a nemzetközi piacokon is láthatóvá váljanak. Ez a program az eszköze lehet annak, hogy aki magas hozzáadott értékkel termel, az feljebb léphessen a beszállítói láncban, importot váltson ki, vagy egyenesen exportpiacra gyárthasson. Így aki prémiumminőségű saját termékkel rukkol elő, az Magyarországon kívül Európa-szerte éppúgy sikeres lehet, mint akár Észak-Amerikában vagy a Távol-Keleten

RENGETEG LEHETŐSÉGET TARTOGAT TEHÁT A 2021-2027-ES CIKLUS, DE LEGKÉSŐBB NYÁRON MÁR MEG IS KELL NYOMNI AZT A BIZONYOS STARTGOMBOT.

Forrás: Portfolio.hu