Itt a magyar cégek nagy lehetősége! – Egy magyar Apple is a horogra akadhat – Essősy Zsombor elemzése a Portfolio-n

Bár a már megismert fejlesztési tervek alapján a 2021-2027-es uniós ciklusban is lesznek tömegpályázatok, a fő csapásirány ugyanakkor egyértelműen az, hogy a legkiválóbb cégek a támogatások felhasználásával még versenyképesebbek legyenek, ezáltal a nemzetközi térben is minőséget képviselő terméket, szolgáltatást hozzanak létre.

Ahogy a vállalkozások szemszögéből a 2014-2020-as uniós ciklus kulcsprogramja a GINOP, úgy számukra a 2021-2027-es időszakot a VINOP-ban (Vállalkozásfejlesztési és Innovációs Operatív Program) rejlő lehetőségek határozhatják meg. Az Operatív Programon belül lesz hat prioritás, melyből alighanem az első kettő, a vállalkozásfejlesztés, illetve a kutatás-fejlesztési és innovációs láb tartja majd leginkább lázban a fejlesztési források elnyerésére pályázó cégvezetőket. Önmagáért beszél, hogy a VINOP-ba kerül a teljes uniós forráskeret 30 százaléka, és az is előremutató, hogy darabszám szerint viszonylag kevés, ám annál célzottabb, komplexebb felhívásokra van kilátás.

Így várhatóan mindössze 10 pályázat szól majd a kkv-szektor tagjainak, kutatás-fejlesztési céllal 15 darab kiírásra lehet számítani, foglalkoztatási céllal pedig mindössze ötre.

Az a cél, hogy a tömegpályázatoknál (mint amilyen az előző ciklusban például a GINOP-1.2.8 volt) gyakorlatilag automatikus legyen a bírálat, a kiválósági projekteknél pedig előminősítés segítse a döntéselőkészítést. Az átláthatóság és a tervezhetőség miatt az is lényeges szempont, hogy várhatóan több évig is nyitva állhatnak majd az egyes keretek, így akár szakaszosan visszatérő benyújtási lehetőséget kínálva a versenyszférának.

A GINOP-hoz képest ugyan első ránézésre csak egyetlen betű a különbség, a VINOP mégis joggal tekinthető elődje letisztultabb, célratörőbb, továbbfejlesztett változatának a már látható irányvonal alapján. A VINOP első prioritásán belül négy beavatkozási területet azonosítottak a döntéshozók, az első pedig az előző ciklusban már megismert Magyar Multi Program-típusú konstrukció, amelynél 2021 első negyedévétől 140 milliárd forintos keret nyílhat meg. Ez lehet a kiemelkedő teljesítményt nyújtó, magyar tulajdonú vállalatok nagy lehetősége, azoké, amelyek magas hozzáadott értékkel termelnek, szintet léphetnek a beszállítói láncban, importot váltanak ki, vagy egyenesen exportpiacra gyártanak. Ez a pályázat a nemzetközi versenyben is életképes hazai vállalkozói középréteget hivatott támogatni és kiemelni. A cél az, hogy a hozzájuk köthető termék vagy szolgáltatás ne csak Magyarországon legyen A-kategóriás, hanem Németországban ugyanúgy, mint mondjuk Észak-Amerikában vagy a Távol-Keleten.

Ezzel a gondolkodásmóddal talán már több mint kincstári optimizmus, hogy előbb-utóbb egy magyar Apple, azaz egy igazi világsiker is a horogra akadhat.

A második beavatkozási pont a már hivatkozott GINOP-1.2.8-ra hajazó tömegpályázat lesz, ahol 270 milliárd forintot oszthatnak szét. Az egyszerű és gyors forráshoz jutással kecsegtető felhívás jellegéből fakadóan nagy küzdelem várható, viszont jó hír, hogy nem egyszeri lesz a lehetőség, előreláthatóan háromhavonta újra és újra felemelik majd a sorompót – alkalmanként akár 30-50 milliárd forinttal. Éppen ezért nem kell elkeserednie annak, aki például év elején még nem rendelkezik kész projekttervel vagy esetleg elsőre nem nyer, könnyen lehet, hogy később majd zöld utat kap a projektje.

Mivel égetően fontos a digitális megoldások beemelése a cégvilág mindennapjaiba, a harmadik beavatkozási pont alatt 15 milliárd forintot e célra is elkülönítenek, az itt elnyerhető forrást ERP rendszerekre várhatóan ugyanúgy lehet fordítani, mint felhőalapú szolgáltatásokra.

A Magyar Multi Program-szerű fejlesztési láb mellett az egyik legizgalmasabb és legjobban várt terület a kiemelt ágazatok mellé rendelt fejlesztéspolitikai eszközöké – 140 milliárd forinttal. A legfejlettebb technológiákat alkalmazó területek közül emelték ki a legaktuálisabbakat és a legfontosabbakat, ezek az egészségipar, az élelmiszeripar, a kreatívipar, a zöldipar és a jövőipar. 64 milliárd jut a Zöld Nemzeti Bajnokok program folytatására, amely a kiemelkedő növekedési potenciállal rendelkező, a zöldgazdasághoz és iparhoz kapcsolódó feldolgozóipari cégek technológiaváltását hivatott előmozdítani. A várakozások szerint még az idén megnyílik ennél a pályázatnál az első előminősítési szakasz, a második pedig jövőre követheti.

HA A VINOP ELSŐ PRIORITÁSÁN BELÜLI NÉGY INTÉZKEDÉSHEZ RENDELT KERETEKET ÖSSZEADJUK, 565 MILLIÁRD FORINTOT KAPUNK.

Ami első hallásra irdatlanul nagy összeg, de ha elosztjuk héttel, elvégre egy újabb hétéves európai uniós fejlesztési ciklus küszöbén állunk, már jól látható, hogy minden egyes forintnak helye van a reálgazdaság megerősítésében.

Összességében az mindenképpen bizakodásra adhat okot, hogy

a „mindenki kapjon minél több pénzt” vagy a „senkit sem hagyunk hátra” elvét felváltotta a minőséghez kötött mennyiségi forráselosztás rendszere.

Belátható, hogy nem azokat a piaci szereplőket kell megmenteni, amelyek eleve rossz struktúrában működnek, vagy egy elhibázott üzleti tervet görgetnek maguk előtt, ezáltal segítség nélkül a vesztükbe rohannak. Épp ellenkezőleg, a már eleve versenyképes cégeknek kell valódi lökést adni, hogy Európában és szerte a világban is letehessék a névjegyüket. Az előzetes tervek szerint ebben nagy segítség lehet a 2021-2027-es uniós ciklus, annak is az első két éve, hiszen jó eséllyel orrnehéz lesz az előttünk álló időszak.

Essősy Zsombor, a MAPI-csoport vezérigazgatója

Forrás: portfolio.hu