A fizikai találkozást igénylő képzési pályázatok azonnal ellehetetlenültek, és egyébként is akkorát üt a mostani válság a legtöbb EU-s fejlesztés megvalósíthatóságán, hogy ki kell tolni a megvalósítási határidőket, közben pedig nagyon gyors döntés kell a legtöbb fejlesztéspolitikai területen – ez volt az a három főbb üzenet, ami a Portfolio koronavírus miatti szakértői körképében a legtöbbször visszaköszönt. A választ küldők sok problémás területet azonosítottak a létszámtartási és árbevétel növelési vállalásoktól kezdve az euróárfolyam elszállásán át a cégek likviditását nehezítő utófinanszírozási és fedezeti követelményekig. Egyúttal azonban nagyon sok szakmai javaslatot is megfogalmaztak, hogy mely problémákat hogyan lehetne enyhíteni, illetve orvosolni. Az alábbiakban a három kérdésünkre válaszokat küldő szakértők nevének abc-sorrendje alapján közöljük a visszajelzésket és a napokban egy második körképben további válaszokat ismertetünk.
Első kérdésünk így hangzott: „Milyen (potenciális) problémákat látnak jelenleg az elnyert, megvalósítás alatt álló EU-s pályázatok kapcsán (pl. jogi, eljárásrendi, anyagi, finanszírozási, árfolyambeli, stb.), amelyek veszélybe sodorhatják ezen projektek befejezését? Hol, mely gazdasági szegmensekben látják a legnagyobb veszélyeket?”
Essősy Zsombor, vezérigazgató, MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt.
Iparágtól függetlenül két reakcióval találkozunk, gyakorlatilag akinek folyamatban lévő pályázata van 1.) azt kérdezi, hogy lehet-e hosszabbítani, lesz-e központi, általános érvényű 6-12 hónapos határidő hosszabbítás, 2.) mikor kapja meg a támogatást, mivel lehet felgyorsítani a kifizetést?
Különösen érthetetlennek tartjuk, hogy még március 20. pénteken is kaptak olyan levelet a partnereink, amelyben az Irányító Hatóság csak azzal a kikötéssel járul hozzá a befejezési határidő szeptember végéig tartó meghosszabbításához, ha a pályázó nyilatkozik róla, hogy ezt követően újabb hosszabbítást már nem kedvezményez.
A képzési pályázatok csúszása gazdasági szegmenstől függetlenül minden elnyert pályázatot érint, kivétel nélkül. Azonnali hatásként a képzéseket a kontaktok kerülése és a járványveszély miatt azonnal halasztani kellett. További csúszást okoz majd, hogy a járvány krízis elmúltával a pályázóknak elsősorban a termelés beindítására, a cégek újraélesztésére kell koncentrálniuk, a képzések másodlagosak lesznek. Harmadik tényező, hogy a jóváhagyott képzési terveket szinte biztosan mindenhol módosítani kell majd, ami további csúszást jelent – több helyen változni, csökkenni fog az érintett munkavállalói kör és a körülmények drasztikus változása miatt más típusú képzésekre is lesz szükség.
Második kérdésünk kicsit hosszabban így hangzott: „Hogyan, milyen megoldási irányokon keresztül lehetne a kialakult problémákat enyhíteni, milyen konkrét szakmai javaslataik vannak helyzet kezelésére?”
Essősy Zsombor, vezérigazgató, MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt.
A járvány több hónapos elhúzódása esetén nem csak a projektek befejezése, hanem a pályázatban tett vállalások teljesítése is sok esetben tarthatatlanná válik. Ezzel kapcsolatban is általános érvényű könnyítést javaslunk, például az árbevétel, létszám vagy személyi jellegű ráfordítások kapcsán tett vállalások csökkentése vagy időben elnyújtott teljesítése révén, ahogy erre a korábbi gazdasági válság esetén is volt példa.
Ezzel összhangban azt javasoljuk, hogy minden vállalati pályázat (legyen az GINOP, NKFIH vagy pl. OFA) pályázat esetében, minden pályázó automatikusan – a hitelvisszafizetési moratóriumhoz hasonlóan – legalább 9 hónapos befejezési/mérföldkő elérési határidő hosszabbítást kapjon. Nem csak a pályázókon múlik ugyanis a projekt megvalósítása, jelen helyzetben a szállítmányozási, alapanyagellátás, munkaerőellátottsági problémák a szállítói oldalon is komoly gondot jelentenek, nem is beszélve a finanszírozási/cash-flow szempontokról.
Azon pályázók esetében, amelyek nem képesek a teljes, eredetileg tervezett beruházások megvalósítására, lehetővé kell tenni a csökkentett akár 20-30 százalékos szinten megvalósult projektek elszámolhatóságát, értelemszerűen arányosan csökkentett vállalások mellett.
A munkavállalók képzését célzó pályázatok esetében a személyes (kontaktórás) képzések, tréningek teljes egészében ellehetetlenültek és az újraindulást követően is biztos, hogy a prioritási lista végén kapnak majd helyet. Ezekben az esetekben legalább 12-18 hónapos határidőhosszabbítást javaslunk, azzal, hogy a kedvezményezettek választása szerint távoktatás keretében, on-line formában megtartott képzés költsége is legyen elszámolható. Tekintettel arra, hogy a képző cégek sem készültek ilyen előre nem látható helyzetre, illetve, hogy a felnőttképzési rendszer átalakítás alatt áll, így az új képzések engedélyeztetése számos bizonytalanságot rejt magában, azt javasoljuk, hogy – a jelenleg érvényes előírásokkal szemben – ne csak engedélyezett képzés elszámolására nyíljon lehetőség. Rugalmasság a képzési tervben résztvevők összetétele vonatkozásában (pl bérplafon kapcsán az „olló” kinyitása – fontos lehet a bérlimit kapcsán eddig bele nem férő vezetők válságmenedzsment képzése).
Megfontolásra javaslunk egyfajta árfolyamkompenzációs rendszer kialakítását, az ebből fakadó többletterhek állami átvállalását, egy technikai – például 2019.12.31-i – árfolyam alkalmazásával, továbbá az előleg mértékének jelentős emelését a finanszírozás megkönnyítése érdekében.
Harmadik kérdésünk így hangzott pontosan: „A gazdaság „újraindítása” érdekében mely területeken, milyen megfontolások mentén, milyen konstrukciókban lenne célszerű régi/új pályázatokat meghirdetni, illetve valamilyen konstrukcióban forrást juttatni?”
Essősy Zsombor, vezérigazgató, MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt.
Azon vállalatok számára, amelyek vállalják a munkahelyek tartós megtartását, munkahelymegtartó támogatásokat javaslunk elérhetővé tenni, hogy a csökkentett munkaidővel vagy a leállással érintett időszak terhei ne jelentsenek elviselhetetlen terhet a számukra.
A nyertes ágazatokat kis mértékben diszpreferálni kell, azaz a vesztesek felépülését kell segíteni. A kulcs mindenhol a foglalkoztatás, új tudás, ismeret, készség szerzése.
Kihasználva a gazdasági sokkhatást, a felépülésnél azokat az ágazatokat erősítsük, ahol nagy a hozzáadott érték, nagy a tudáshányad, így akár másokhoz viszonyítva jobban jöhetünk ki a válságból. Ez csak rajtunk múlik.