Egyértelmű életjelet adtak a magyar vállalatok – Essősy Zsombor elemzése a Portfolion

Markáns üzenet a pályázati piacról a VNT-nél látott, újabb „negyedórás maraton”: a járvány második hullámának tetőpontjához közeledve is több száz olyan vállalkozás van Magyarországon, amely optimistán tekint a jövőbe, ezért készen áll beruházni, fejleszteni.

Negyedóra. Mindössze ennyi ideig volt nyitva a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) és a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) slágerpályázatának újabb, 50 milliárd forintos köre. Délben nyomták meg a startgombot, 12.15-re pedig már célhoz is értek a legjobbak, kimerítették a keretet. Ráadásul nem példa nélküli, ami a Versenyképesség-növelési támogatási programban (VNT) történt, igaz, szeptember 1-én 18 milliárd forint volt a tét, most ennek csaknem a háromszorosa, de akkor is röpke 15 perc múltán fel kellett függesztenie a támogatási kérelmek beadását a kiírónak. Ez idő alatt mintegy 300 vállalkozás járhatott sikerrel, azaz számíthat arra, hogy a mintegy félmilliárd forintos beruházásának harmadát a KKM és a HIPA közvetítésével az állam állja.

ELGONDOLKODTATÓ, HOGY A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY MÁSODIK HULLÁMÁNAK TETŐPONTJÁHOZ KÖZELÍTVE, AMIKOR MÉG AZ IS KÉRDÉS, HOGY A HARMADIK HULLÁM VAGY A VAKCINA ÉRKEZIK ELŐBB, EKKORA A TOLONGÁS A FEJLESZTÉSI FORRÁSOKÉRT.

Mert ne feledjük, bár vissza nem térítendő a támogatás, egy projekt sincs ingyen, hiszen háromból két forint mögött önerőnek kell állnia. Amikor a kamarai képviselők is arról beszélnek, hogy haldokolnak a cégek, illetve, „nem a beruházások időszaka van”, ennél markánsabb cáfolat aligha érkezhetne a reálgazdaságból. Ágazattól és cégmérettől függetlenül ugyanis meglepően sok olyan tagja van a versenyszférának, amely készen áll megtartani a munkavállalóit, sőt újakat felvenni, bővíteni.

A VNT-s pályázat keretében beszerzendő új gép és új berendezés új technológiát is hoz, vérfrissítést a gyártásba, a termelésbe, végsősoron pedig nemcsak az adott piaci szereplő, hanem általa az egész ország versenyképessége nő. Lépésről lépésre így erősödhet Magyarország pozíciója európai, illetve globális összehasonlításban is. Az ilyen és ehhez hasonló támogatási programok adják a legnagyobb lökést ahhoz, hogy a magyar tulajdonú, magas hozzáadott értékkel termelő, az exportpiacokon is sikeréhes vállalatok kiemelkedhessenek.

A JÓL CÉLZOTT PÁLYÁZATOK AHHOZ IS HOZZÁJÁRULHATNAK, HOGY ERRŐL A 93 EZER NÉGYZETKILOMÉTERRŐL IS ELINDULHASSANAK OLYAN VILÁGSIKEREK, MINT AZ APPLE VAGY A TESLA.

Amikor a vállalatok jövőbe vetett hitéről beszélünk, első hallásra talán meglepő, mégis ide passzolnak a több százéves sorok: „Hass, alkoss, gyarapíts, s a haza fényre derül!” Az 1831-ben írt Huszt című epigrammával Kölcsey Ferenc kétségkívül örökérvényű gondolatokat vetett papírra. A mostani helyzetre vetítve, néhány sorban foglalta össze azt, amiről a nemzetközi szakirodalom több könyvtárnyi kötete szól: aki hatni, alkotni, gyarapítani, jelen esetben beruházni, fejleszteni akar, az utat tör magának, de ehhez minden segítséget meg is kell kapnia. Ha nem az Európai Uniótól, akkor a magyar államtól. Ezekből a vállalatokból lesznek ugyanis a gazdaság motorjai. Több adót fognak fizetni, prosperálásukkal pedig nemcsak a szűkebb környezetüket emelik fel, hanem nemzetgazdasági szinten is hozzájárulhatnak az életszínvonal emelkedéséhez. És ahogy a fenti számok mutatják, szerencsére rengeteg versenyképes vállalat rohan előre és tesz hitet a növekedés mellett..

Forrás: portfolio.hu