Az EU-s források feloldásáról nyilatkozott Essősy Zsombor a hvg360-nak

Kamattámogatott hitelekre és foglalkoztatásjavításra mehet az uniós források nagy része. A programok jövőre pörögnek fel, hogy a 2026-os választásokra beérjenek a gyümölcsök.

„Ne figyeljenek oda arra, amit mondok, egyetlen dologra figyeljenek, amit csinálok” – adott sorvezetőt saját politikájához Orbán Viktor a 2010-es évek elején. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter – ahogy amúgy is büszkén teszi – ebben is hivatkozhatna a főnökére, hiszen miközben gyakran hangoztatja, hogy az országnak tulajdonképpen nincs szüksége uniós forrásokra, azokat prímán képes pótolni a Keletről beáramló működő tőke, éppen a december vége óta újra elérhető uniós támogatásokból kívánja felpörgetni a gazdaságot.

Az Index portálon publikált írásában belengetett foglalkoztatásnövelő pályázatokat és támogatott vállalati hiteleket a tárcavezető nem a CATL vagy a BYD jüanjaiból tervezi fizetni, hanem a gazdaságfejlesztést és az innovációt szolgáló, uniós Ginop Plusz-keretből.

Az Európai Bizottság már hosszú évek óta forszírozza, hogy Magyarország minél nagyobb arányban támogatott hitelek formájában költse el a rendelkezésre álló vállalatfejlesztési forrásokat, a kormánynak folyamatosan küzdenie kellett azért, hogy vissza nem térítendő támogatásként adhassa tovább a pénzeket – emlékeztet Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. alapító-vezérigazgatója.

A hitelek egyik előnye, hogy ott banki szereplő is belép a folyamatba, ami automatikusan szigorúbb projektellenőrzést és -követést jelent, a másik pedig az, hogy a hitelből több vállalkozást lehet támogatni, nagyobb a multiplikátorhatás, azaz az adott összeg jobban fial a gazdaságban. A jelek szerint a brüsszeli elvárások találkoznak a jegybankár előéletű nemzetgazdasági miniszter elképzeléseivel.

A cégek nyilván jobban örülnek egy vissza nem térítendő támogatásnak, mint egy támogatott hitelnek, de ha utóbbi érkezik, akkor azt veszik igénybe.

Az elmúlt 20 év tapasztalatai alapján egy uniós költségvetési ciklusban (hét év plusz 3 esztendő a programok kifutási-elszámolási ideje) egyévi GDP 20-30 százalékát kitevő forrás érkezik Magyarországra, elsősorban beruházások finanszírozására. E pénznek csak mintegy fele marad helyben (mert a kedvezményezettek például importgépek beszerzésére is költenek), ez növeli a magyar GDP-t mintegy évi 1-2 százalékponttal – magyarázza Essősy Zsombor. Ez a plusz tavaly és tavalyelőtt hiányzott a gazdaságból.

A teljes cikk a hvg360 oldalán olvasható.