Aranykor küszöbén áll a magyar gazdaság – Essősy Zsombor véleménycikke a Portfolio-n

 A járványhelyzet nehézségei ellenére aranykor küszöbén áll a magyar gazdaság, mivel az éves hazai GDP összegének csaknem a fele juthat uniós források formájában 2021-2027 között a versenyszférába!

Nem éppen pörgős, sokkal inkább nyugodt, csendes évet várt mindenki előzetesen a fejlesztéspolitikában, a 2014-2020-as uniós ciklus békés lezárását, csakhogy jött márciusban a koronavírus-járvány – és egy csapásra a feje tetejére állt a világ. Amilyen hirtelen és váratlanul állt le minden és mindenki, olyan elementáris erővel indultak el a vállalati beruházások a pandémia ellenére, amint megjelentek a kilábalást segítő, állami, illetve uniós társfinanszírozású eszközök. Tehát úgy készültünk, hogy kevés támogatás lesz elérhető bármilyen célra, ehhez képest a Covid átírta a terveket, és több százmilliárd forint értékben jöttek lehetőségek egyrészt a magyar költségvetés terhére, másrészt a még rendelkezésre álló EU-s összegek átcsoportosításával. A szaktárcák közül az előbbiekért elsősorban a KKM felelt, az utóbbiakért pedig az ITM és a PM.

Aki ebben az évben messzebbre mert tekinteni az „itt és most”-nál, bízott saját magában, és abban, hogy az üzleti környezet helyrebillen, biztosan talált állami vagy uniós forrású ösztönzőt a hatékonyságnövelő beruházása mellé.

ÉS HA 2020 FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEKBEN BŐVELKEDŐ ÉV VOLT, AKKOR 2021 VALÓSÁGGAL PÁLYÁZATI CUNAMIT HOZ MAGÁVAL,

hiszen a keretösszegeket tekintve az óévnél legalább három-négyszer több konstrukciót tartogat az újesztendő. A termelő-gyártó vállalatok által régóta ismert és alkalmazott külkereskedelmi modellek is új irányt vettek: ma már nemcsak az kerül lépéselőnybe a versenytársaihoz képest, aki a belföldi kereslet kielégítésén túl az exportpiacok felé is képes nyitni, hanem az is, aki a szükségszerűen rövidülő ellátási láncok hullámát meglovagolva importhelyettesítő termék előállítására rendelkezik be, legyen szó fém- vagy műanyagalkatrészről, orvostechnikai eszközről, esetleg élelmiszerről.

Nem holnap vagy holnapután jön el az idő, hanem ma, sőt, most!

Aki bátor, és lát a piacon, annak meg kell ragadnia a pályázati portfólió bőséges kínálatában rejlő lehetőségeket.

A 2014-2020-as ciklus legfőbb vállalati felhívásait tömörítő GINOP-ot 2021 és 2027 között a VINOP követi, a hét év azonban csak elvi lehetőség, a gyakorlat várhatóan azt mutatja majd, hogy az első két évben elérhetővé válik a pályázati pénzek java. Több mint 400 milliárd forintnyi forrás már januárban megjelenik, 1800-2000 milliárd pedig akár 2021 nyaráig. A társadalmi egyeztetés szakaszában azt látni, hogy a bőség jó lehetőségekkel párosul, hiszen a többség a saját jól felfogott érdekében egyébként is beruházásokra, kutatás-fejlesztésre és innovációra, valamint képzésre költene – a VINOP mindehhez mankót ad a reálgazdaság szereplőinek. Fontos változás az is, hogy eddig áldás és átok volt egyben a központi régió átlagon felüli fejlettsége, de a Pest megyei vállalkozásoknak többé nem kell emiatt bűnhődni, a konvergenciarégiók valamelyikében működő társaikhoz hasonlóan az új pályázatoknál ugyanúgy felsorakozhatnak a startvonal mögé.

A következő hét év pénzügyi kereteit meghatározó MFF (Multiannual Financial Framework) mentén érkező kohéziós és strukturális forrásokkal párhuzamosan jövőre jönnek a helyreállítási alap, az RRF (Recovery and Resilience Facility) támogatásai is. Míg a kohéziós pénzeket egyértelműen a hatékonyságnövelés és a versenyképesség javításának szolgálatába kell állítani az utolsó fillérig, avagy az utolsó eurócentig, addig az RRF teret ad az olyan életminőségjavító nagy projekteknek is, mint a szennyvízberuházások, környezetvédelmi fejlesztések, utak, iskolák, kórházak építése. Mivel szükségszerűen ezeket a közjót szolgáló beruházásokat is vállalkozók valósítják meg, nem túlzás azt várni, hogy ha a 2014-2020-as ciklusban a támogatások 60 százaléka áramlott közvetlenül a versenyszférába, akkor 2021 és 2027 között ez a mutató érje el a 80 százalékot is. Érdemes mindezt figyelembe véve mérleget vonni: a 2021–2027-es időszakban több mint 50 milliárd euró, azaz mintegy 18 ezer milliárd forint áll Magyarország rendelkezésére, ami az ország éves GDP-jének csaknem a fele. Mivel a kormányzati szándék az, hogy kifejezetten orrnehéz legyen a fejlesztési ciklus,

 A NAGY MENNYISÉGŰ PÁLYÁZATI PÉNZ NEM HÉT, HANEM JÓFORMÁN KÉT ÉV ALATT ÖMLIK A GAZDASÁGBA.

Ha a 2014-2020-as fejlesztési ciklus 12 ezer milliárd forintja Marshall-segéllyel ért fel, akkor ennek az összegnek a hozzávetőleg másfélszeresére már nehéz jelzőt találni. Egy biztos: az újkori Magyar Köztársaság három évtizedes történetében nem volt még olyan időszak a rendszerváltás óta, mint ami most kezdődik:

a 2021-ben és 2022-ben indított beruházások hozadékára remélhetőleg aranykorként tekinthetünk majd vissza,

mondván, sikerült hatékonyan, a versenyképesség növelését szem előtt tartva elkölteni a támogatásokat. Ilyen lehetőségek mellett ugyanis nem kilábalni kell, hanem kitűnni, és nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában.

Boldog újévet, hazai vállalkozások! Hajrá, magyar gazdaság!

Essősy Zsombor, a MAPI-csoport vezérigazgatója

Forrás: portfolio.hu