Andorka Miklós stratégiai igazgató kollégánk előadóként vett részt a Hungarian Buseness Leaders Forum (HBLF) Mini Pénzügyi Csúcs elnevezésű online konferenciáján, ahol a kormány gazdaságvédelmi akciótervének intézkedéseit mutatta be a részvevőknek. A nagy sikerű rendezvényről több sajtóorgánum is beszámolt.
A vírus és a gazdaság – Vezető közgazdászok a COVID-19 hatásairól (teljes cikk)
Andorka: meglévő és új hazai források mellett uniós visszacsorgatásból van forrás
Andorka Miklós, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. stratégiai igazgatója azzal kezdte, hogy a kormányzat mostani intézkedései három fázisban nemcsak rövid, hanem középtávú intézkedéseket is tartalmaznak 2022. decemberéig.
A szakember az első fázishoz az azonnali intézkedéseket sorolta, ilyenek voltak például a hiteltörlesztési moratórium vagy épp a különböző adókönnyítések (például kata). Emlékeztetett, Varga Mihály pénzügyminiszter csütörtökön a Bloombergnek azt nyilatkozta,a 2,7 százalékos hiánycél is túlléphető.
A második fázishoz tartoznak az Orbán Viktor által hétfőn bejelentett gazdaságvédelmi akcióterv öt pontja:
- munkahelymegőrzés,
- munkahelyteremtés,
- kiemelt ágazatok megerősítése,
- vállalkozások finanszírozása,
- családok, nyugdíjasok védelme.
Utóbbiról megjegyezte, az a vállalkozásokat nem érinti, míg a negyedik ponttal kapcsolatban a Magyar Nemzeti Bank 3000 milliárdos pénzpumpáját, illetve az MFB és az Eximbank, valamint az állami tőkealapok szerepét emelte ki. Ezek a hitel-, a garancia- és a tőkeoldalt hivatottak támogatni.
A munkahelymegőrzéssel kapcsolatos egyes akciók közül a foglalkoztatás költségeinek támogatása került a szakmai diskurzus és a média reflektorfényébe. A „kurzarbeit” magyar sajátossága a csütörtök délutánig kiszivárgott információk szerint 15-50 százalékos kiesés esetén jár ennek 70 százalékos támogatása, de felső plafonként a minimálbér kétszeresével lehet kalkulálni – mutatott rá Andorka.
A kutatás-fejlesztéssel foglalkozók 40 százalékos fizetéskiegészítése kapcsán pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy itt a munkavállaló nem közvetlenül az államtól, hanem a munkáltatón keresztül kapja meg az összeget, és itt nem a kieső, hanem a teljes munkabérre vonatkozik a támogatás.
Arra is rámutatott, a szociális hozzájárulási adó 2 százalékpontos csökkentésével kapcsolatban megjegyezte, az egy korábbi megállapodásból fakad, de
a kormányzat most, a válság ellenére sem tett le arról, hogy ezt a lépést megteszi.
További adminisztrációs könnyítés a cégek számára, hogy az éves beszámolót szeptember 30-ig kell csak leadni – mondta a szakember.
Munkahelyteremtés körében a munkaerő rövidített munkaidőn túli képzését emelte ki, melynek díját 95 százalékban támogatja az állam – hívta fel a figyelmet. Ezek gyakorlatilag mind online képzések lesznek.
A beruházások támogatásáról Andorka úgy vélte, itt olyan cégeket támogat az állam, akik
a jelenlegi helyzetben, a jelenlegi helyzet ellenére is tudnak beruházni, akik tudnak minimum munkahelymegőrző, de sokkal inkább munkahelyteremtő vállalásokat tenni.
Ez ugyanis nem „ingyen pénz”, hanem elvárás van cserébe, de ők valószínűleg a jövőben a versenyképességüket tudják javítani (a technológiájukat, energiahatékonyságukat, digitalizációjukat, high-techüket tudják fejleszteni).
Továbbá kiemelte, a K+F fejlesztésekre is jut támogatás, mely nagy részét a koronavírus-járványtól, illetve a gazdasági visszaesés ellenére is odaítélték volna.
A kiemelt ágazatok támogatása (turizmus, film- és designipar, egészségipar, élelmiszeripar, építőipar, alapanyagipar, közlekedés és logisztika) is jelentős összegeket kap. Kérdésre válaszolva hangsúlyozta, az autóipar azért nem szerepel ezek között, mert rájuk a kormányzatnak nincs akkora közvetlen hatása, mint a többi kiemelt ágazatra. Az autógyárak ugyanis multinacionális nagyvállalatok, ahol a döntéseket az anyavállalat központjában hozzák meg. Ettől függetlenül nincs kizáró oka, hogy más, ebbe a körbe tartozó támogatásokat (például munkahelymegtartó támogatást) igénybe vegyen a járműipari cég.
Andorka kiemelte, a támogatási összegeknek három forrása lesz:
- meglevő hazai források,
- új típusú hazai források,
- európai uniós visszacsorgatása a kiosztott, de meg nem valósított projektekből.
Lapunk kérdésére, mely szerint a kurzarbeitból eddig ismert részletek a munkaadói és a munkavállalói oldal szerint is túl hosszadalmas, bürokratikus folyamat, és indokolatlan szűkítéseket tartalmaz. Andorka Azt válaszolta, ezt majd a részletes szabályok meiógismerése után lehet pontosan megítélni. A feltételek szűkítését érintően a szakember úgy vélte, biztosan lesznek elbocsátások, és lesznek olyan cégek is, ahol ezek a szabályok működnek, de
a források nem fixek, lehetnek kiegészítő változtatások, és ha szakpolitika úgy ítéli meg, akkor a kormányzati tud is erre reagálni.
További cikkek a témában:
Forbes: Az életünk nem fog visszatérni a régi mederbe, de azért vannak a válságok, hogy ne is térjen.
444.hu: A rendkívüli hatáskört mindig nagyon nehéz visszaadni.