A béremelések tarthatóak lesznek? Itthon megnyílhatnak a pénzcsapok? – Essősy Zsombor nyilatkozott a novekedes.hu-nak

A hatékonyság növelésével lehet elérni a három éves bérmegállapodásban szereplő béremeléseket, ugyanakkor nagyon figyelni kell arra, hogy nehogy infláció felhajtó hatása legyen – mondta a Növekedés.hu-nak adott interjúban Essősy Zsombor, a Magyarok a Piacon Klub vezetője, a Magyar Közgazdasági Társaság Fejlesztéspolitikai Szakosztályának elnöke.

A jövő évről beszéljünk, új programok fognak indulni. Ezek közül talán a Demján Sándor program a legjelentősebb, amely a KKV-k támogatását tűzte ki célul.

Magyarországon az elmúlt években elérhető beruházási támogatások eléggé multinacionális központúak voltak. Amellett, hogy fontos ezeknek a cégeknek a jelenléte, a program a magyar vállalkozások, azon belül is a KKV-k támogatását helyezi előtérbe. Három módon lehet segítséget igényelni, tőke, hitel és támogatás formájában.

1. Tőke: Azok az inkább közepes méretű cégek, akik azért nem tudnak fejleszteni, mert már az összes vagyonelemükön jelzálog van, pótlólagos tőkéhez juthatnak 200 millió Ft értékben, 5 éves futamidővel, 5%-os kamattal.
2. Hitel: átlagosan 3,5% kamattal lehet majd forráshoz jutni. Aki lát piaci növekedési potenciált, jó feltételekkel vehet fel hitelt.
3. A harmadik láb pedig egy „1+1”-es, azaz 50%-os támogatást tartalmazó program. 2025 január 13-an lehet beadni a pályázatokat. Szinte minden magyar KKV részt vehet benne 5 és 200 millió Ft közötti összeget lehet igényelni

Milyen fejlesztésekre lehet vissza nem térítendő támogatást igénybe venni és mennyi a keretösszeg?

48 milliárd forint a keretösszeg. Főleg termelőeszköz, gép vásárlásra, de digitális fejlesztésre is fel lehet használni a forrásokat. A gazdaság látványosabb beindításához azonban több pénzre lenne szükség, nagyságrendileg inkább 200-300 milliárd forintra, de első körben ez az összeg lett meghatározva.  

Azoknak a cégeknek kellene nyerni ezeken a pályázatokon, akik minél nagyobb hozzáadott értékkel (profit, amortizáció, bérköltség) állítanak elő terméket, így jobban meg tudnák fizetni a munkatársaikat ők pedig elkezdnének fogyasztani, ezáltal meglódulna a gazdaság. Tisztázzuk, nem segélyről van szó, hanem arról, hogy

a jól működő cégek tovább javulhassanak.

A vállalkozások koncentrációja is fontos, az, hogy a kevésbé hatékonyan működő kicsi vállalkozások beolvadhassanak azokba a nagyobbakba, ahol már együttesen hatékonyabban tudnak a piacra lépni.

Nagy rohamra számítanak a január 13-ai határidő kapcsán?

Azt el kell kerülni, hogy klikkelési verseny legyen. Azaz, hogy az döntsön, kinek jó épp a beadás pillanatában az internetelérhetősége, ki van fizikailag közelebb az állami szerverekhez, ki az, aki írt a beadásra egy programot, vagy épp szerencséje volt, és az első 15 másodpercben, amikor túligénylés miatt bezárják a kiírást a pályázatát befogadták.

Fontos, hogy már most fel lehet tölteni az adatokat, a beadásra azonban csak január 13-tól kerülhet sor.

Ez olyan további előnnyel is jár, hogy a kormányzat már előre látja, hogy milyen támogatási igény merül fel a KKV-k részéről, mekkora a teljes igényelt összeg, így akár a keretet tudják bővíteni, vagy a beadási ablakot 1-2 órára kitolni. Nem lenne jó azt hallani, hogy nem a szakmai verseny döntött, hanem a gyorsaság…

Idén is indultak kedvező hitelprogramok, mégsem volt rájuk elég kereslet. Sok vállalkozás bankban vagy egyéb pénzügyi eszközökben tartja a pénzt, beruházás helyett.

Bízunk benne, hogy a vállalatok az állami ösztönzések hatására elmozdulnak a holtpontról és elkezdenek fejleszteni, annak ellenére, hogy még nem látják a kereslet növekedését és elindítják a beruházásaikat.

Az állam feladata, hogy egy nyugodt környezetet biztosítson. A cégek nem szeretik a túlmozgásos államot, nem kell a napi ügyekbe beleavatkozni, viszont

biztosítsa mondjuk az engedélyezési folyamatok gyors és egyszerű lebonyolítását.

Úgy segítse a KKV szektort, ahogyan eddig a multinacionális cégeket segítette, alakuljon ki a „szolgáltató” állami struktúra!

A hazai fogyasztás nagyon gyenge növekedést mutat a külpiaci stagnál. Javulás várható jövőre?

A „Magyarok a piacon” klubnál készítettünk egy felmérést, a tagság 70 százaléka jelezte, hogy szeretne jövőre beruházni nagy értékben (cégenként több, mint 100 millió forint értékben). Aki előre menekül, az gondolkozik beruházásban, és ehhez ad segítséget az állam, így lehet, hogy nagyobb léptékű fejlesztésre vállalkozik, mintha nem kapna segítséget.

Milyen várakozások vannak az uniós támogatásokkal kapcsolatban?

2025 tavaszán, nyár elején érkezhetnek bizonyos támogatások a vállalatoknak, valamiféle kombinált – hitel + támogatás – formájában, de a visszatartott, nagyobb összegekre nem számíthatunk,

mindaddig míg nem születik megállapodás a magyar kormány és az Európai Unió között.

Erre pedig kicsi az esély. Ez annyiból is nagyon nagy probléma, hogy az elmúlt 20 évben az EU-s források évente 2-3%-kal járultak hozzá a növekedésünkhöz, és ez idén is nagyon hiányzott és jövőre is fog.

Körülbelül pár 100 milliárd forint GINOP Plusz forrás még megérkezhet, de sajnos ki lehet mondani, hogy az EU-s pénzekre nem számíthatunk rövid távon.

Több hazai vállalkozói konjunktúra felmérés eredménye is napvilágot látott, többek között az iparkamara részéről: óvatos, kiváró, és pesszimista várakozásokat is jeleznek. Ön, mit gondol erről?

Először is az üdvözlendő, hogy az iparkamara új vezetése ténylegesen a vállalkozók érdekét tervezi képviselni. Ami az eredményeket illeti, járműiparban, élelmiszeriparban és majdnem minden területen visszaesés várható, nem tudunk a külpiacoktól elkülönülni.

Nyugaton bezárt gyárak maradék megbízásaiból magyar beszállítók is esélyt kaphatnak, de elég nyomott ajánlati árakon.

Az élelmiszeriparban egyértelmű a lefelé vásárlás.

A COVID utáni három év meglepően jól sikerült a cégeknek, de ha majd az ötéves átlagot vizsgáljuk 2025 végén, akkor azt fogjuk látni, hogy ez a két utolsó év erősen lefelé húzta az átlagot. De túl fogják élni, mert az első három év erős volt, illetve, ha a most induló állami támogatásokat igénybe veszik a cégek, akkor beindulnak a fejlesztések jövő év végén, 2026-ban.

Sok szó esik mostanában a hatékonyságról, termelékenységről. Az MNB termelékenységi jelentése leszögezi, hogy sokat dolgoznak a magyarok, de nem igazán hatékonyan. Megoldásként az innováció fontosságát hangsúlyozzák. 

Innováció és mesterséges intelligencia a két kulcsszó. Két lehetőségünk van, vagy ugyanannyi terméket kevesebb emberrel (hatékonyabban) állítunk elő, vagy ugyanannyi emberrel több terméket állítunk elő, amennyiben ezt a piac igényli.

Sajnos ez utóbbi a mostani gazdasági helyzetben nem aktuális.

A mesterséges intelligencia az adminisztratív feladatokban hihetetlen nagy segítség, gyors és hatékony.

Amennyiben ezeket a feladatokat részben átveszik az embertől, a felszabaduló munkaerő átcsoportosítható más területekre, így kevesebb külföldi munkaerőre lesz szükség.

Több mint százezer külföldi munkavállaló dolgozik Magyarországon, viszonylag alacsony bérekért, miközben a munkanélküliség minimálian emelkedett. A szakképzett munkaerőből van hiány?

Vannak olyan munkakörök, amelyek nagyon alacsony szaktudást igényelnek, ezeket a feladatokat a magyar munkaerőpiac már nem fedi le. Itt is az lenne a cél, hogy a viszonylag egyszerű munkafolyamatokba is vonjuk be a digitális eszközöket, használjuk a mesterséges intelligenciát.

A magasabb fizetésekkel a magyar szakképzett munkaerőt pedig még mindig el tudják csábítani a szomszédos Ausztriába vagy Németországba, bár e különbség csökken, és ha beleszámítjuk az utazást, a kényelmetlenséget,

már nem is annyival magasabbak ott a bérek.

 

A megemelt minimálbért és a garantált bérminimumot ki tudják termelni a vállalatok? Ez egy komoly három éves vállalás.

Ezt csak a hatékonyság növelésével lehet elérni, ugyanakkor nagyon figyelni kell arra, hogy nehogy infláció felhajtó hatása legyen. A minimálbér emelése, szerintem jó dolog.

A Magyar Közgazdasági Társaság Fejlesztéspolitkai Szakosztályának vezetőjévé választották. Milyen tervei vannak?

Baráth Etele volt európai ügyekért felelős miniszter úgy adta át nekem a stafétabotot, hogy a vállalkozók oldaláról kezdjük el a gazdaságfejlesztést. Támaszkodjak az eddigi pályafutásom alatt szerzett piaci ismereteimre

A teljes interjúaz alábbi linken olvasható.