A 2021-2027-es uniós ciklusban a fő csapásirány egyértelműen az, hogy a legkiválóbb cégek a támogatások felhasználásával még versenyképesebbek legyenek, ezáltal a nemzetközi térben is minőséget képviselő terméket, szolgáltatást hozzanak létre – írta Essősy Zsombor a portfolio.hu-n megjelent elemzésében.

 

Ahogy a vállalkozások szemszögéből a 2014-2020-as uniós ciklus kulcsprogramja a GINOP, úgy számukra a 2021-2027-es időszakot a GINOP Plusz Operatív Program) rejlő lehetőségek határozhatják meg. Az Operatív Programon belül hat prioritás lesz, melyből a vállalkozásfejlesztés, illetve a kutatás-fejlesztési és innovációs láb tartja majd leginkább lázban a fejlesztési források elnyerésére pályázó cégvezetőket. Önmagáért beszél, hogy a GINOP Plusz-ba kerül a teljes uniós forráskeret 30 százaléka, és az is előremutató, hogy darabszám szerint viszonylag kevés, ám annál célzottabb, komplexebb felhívásokra van kilátás.

 

Az a cél, hogy a tömegpályázatoknál (mint amilyen az előző ciklusban például a GINOP-1.2.8 volt) gyakorlatilag automatikus legyen a bírálat, a kiválósági projekteknél pedig előminősítés segítse a döntéselőkészítést. Az átláthatóság és a tervezhetőség miatt az is lényeges szempont, hogy várhatóan több évig is nyitva állhatnak majd az egyes keretek, így akár szakaszosan visszatérő benyújtási lehetőséget kínálva a versenyszférának.

 

 A GINOP-hoz képest ugyan első ránézésre csak apró a különbség, a GINOP Plusz mégis joggal tekinthető elődje letisztultabb, célratörőbb, továbbfejlesztett változatának a már látható irányvonal alapján.

 

 

 

 

I. Az operatív program indokoltsága

 

A 21. századi világgazdasági folyamatok következtében a magyar vállalkozások termelékenység- és hozzáadott érték növelési kényszerben vannak, amely szükségessé teszi a technológiaváltást, a digitalizációt, az innovációs képességek és a munkaerő fejlesztését számukra. A 2021-2027 közötti időszakra szóló GINOP Plusz Operatív Program  a 2014-2020 között végrehajtott Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) folytatásának tekinthető, stratégiai irányait a Magyarország Kormánya által 2019 őszén elfogadott, „A magyar mikro-, kis- és közepes vállalkozások megerősítésének stratégiája 2019-2030” (KKV Stratégia) című dokumentum jelöli ki.

 

A KKV Stratégia hét pillére a Magyarországon működő vállalkozások hozzáadott értékének, termelékenységének és exportképességének növelésére irányul, egyrészt a számos munkavállalót foglalkoztató kisvállalkozói kör stabilizálása, másrészt a nagy növekedési potenciállal rendelkező, dinamikus növekedésre képes mikro- és középvállalati kör támogatása által.

 

Jövőnk szempontjából meghatározó az új tudás létrehozása, a tudás átadása és hasznosítása. A gazdaság versenyképességének javításához a 21. században elengedhetetlen a tudásgazdaság kiépítése, ehhez a KFI rendszer további szereplőinek támogatása is szükséges. „Magyarország Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Stratégiája 2021-2030” (KFI Stratégia) víziója egy magas hozzáadott értéket teremtő, tudásalapú, kiegyensúlyozott, fenntartható gazdaság és társadalom létrehozása. A KFI Stratégia három pillére alapján a GINOP Plusz KFI beavatkozásai a tudástermelést, tudásáramlást és tudásfelhasználást egyaránt támogatják.

 

A szakképzés területének fő céljai az oktatás eredményességének és minőségének javítása, a hátrányos helyzetű csoportok minőségi többségi oktatásban való részvételének és esélyegyenlőségének biztosítása, valamint a tanulói lemorzsolódás mérséklése.

 

A szükséges intézkedések megalapozását a „Szakképzés 4.0 – a szakképzés és felnőttképzés megújításának középtávú szakmapolitikai stratégiája, a szakképzési rendszer válasza a negyedik ipari forradalom kihívásaira” című nemzeti stratégia biztosítja. Cél az oktatási eredmények javulása, a minőségi oktatáshoz való hozzáférés biztosítása mindenki számára, de különösen a hátrányos helyzetű csoportok minőségi többségi oktatásban való részvételének és esélyegyenlőségének biztosítása, az iskolák digitális infrastruktúrájának és a digitális tartalomfejlesztés beruházások középpontjába való helyezése.”

 

A GINOP Plusz intézkedéseinek célja, hogy a vállalkozások technológiájukat, működésüket megújítva kedvezőbb pozíciót alakítsanak ki hazai és külföldi piacaikon, a globális értékláncokban, hozzájárulva a társadalom életszínvonalának javulásához, a foglalkoztatás bővítéséhez és a munkahelyek védelméhez, Magyarország további fenntartható gyarapodásához és az EU versenyképességének növekedéséhez.

 

II. Az operatív program kapcsolódása az Unió szakpolitikai céljaihoz

 

Az operatív program az alábbi, az Európai Unió által meghatározott szakpolitikai célkitűzéshez kapcsolódik:

 

• PO1 Versenyképesebb és intelligensebb Európa
• PO4 Szociálisabb és Befogadóbb Európa
• PO5 A polgárokhoz közelebb álló Európa

 

 

 

III. Az operatív program tartalma

 

A célok elérése érdekében az operatív program több szakpolitikai terület fejlesztéseit foglalja magában, amelyek az alábbiak területeken járulnak hozzá a fenti célok megvalósulásához:

 

• Vállalkozásfejlesztés: A kis- és középvállalkozások termelékenységének növelése
• Kiemelt stratégiai ágazatok fejlesztése: A kiemelt ágazatok hozzáadottérték-termelő képességének növelése 
• Digitalizáció: A digitális gazdaság, kompetenciák fejlesztése
• Kutatás, fejlesztés, innováció: A tudástermelés, tudásáramlás és tudáshasznosítás ösztönzése továbbá készségfejlesztés az intelligens szakosodáshoz
• Foglalkoztatás: A munkahelyek védelme, a foglalkoztatás bővítése, a munkaerő termelékenységének növelése és a foglalkoztatás feltételeinek javítása
• Felnőttképzés: Jól képzett, magas hozzáadott értéket előállítani képes munkavállalók biztosítása a hazai vállalkozások számára
• Felsőoktatás: Innovatív és inkluzív felsőoktatási rendszer megerősítése
• Szakképzés: Korszerű és inkluzív szakképzés rendszer kialakítása
• Turizmus, örökségvédelem: A turisztikai szolgáltatások minőségének fejlesztése

 

 

 

IV. Az operatív program felépítése

 

Az OP hat prioritási tengelyből áll, mely specifikus célokra és intézkedésekre bontható tovább.

 

Prioritási tengely	Alap	A támogatott régió kategóriája
1. Vállalkozásfejlesztés, kiemelt stratégiai ágazatok fejlesztése, digitalizáció	ERFA	Kevésbé fejlett, fejlett
2. Kutatás, fejlesztés, innováció	ERFA	Kevésbé fejlett, fejlett
3. Fenntartható munkaerőpiac	ESZA+	Kevésbé fejlett, fejlett
4. Ifjúsági garancia	ESZA+	Kevésbé fejlett, fejlett
5. Felsőoktatás, szakképzés	ESZA+	Kevésbé fejlett, fejlett
6. Turizmus, örökségvédelem	ERFA	Kevésbé fejlett

 

 

 

V. Az operatív program részletes tartalma

 

1. prioritási tengely: Vállalkozásfejlesztés, kiemelt stratégiai ágazatok fejlesztése, digitalizáció

 

1.1 A kkv-k növekedés és versenyképesség előmozdítása

 

A kkv-k körében szükséges elősegíteni olyan vállalkozói kapacitások létrejöttét, illetve erősítését, amelyek lehetővé teszik új, közte kiemelten fenntartható technológiák alkalmazását és a vállalati folyamatok hatékonyságának javítását. A technológiai fejlesztés egyidejűleg és szervesen ki kell egészüljön magas színvonalú vállalatirányítási gyakorlatok vagy újszerű üzleti modellek bevezetésével, szervezeti fejlesztéssel. A termelékenység és hozzáadott érték növeléséhez emellett a beruházások számára kedvező és kiszámíthatóságot biztosító üzleti környezet kiépítése is nélkülözhetetlen. A termelékenységi kihívás kezelése mellett speciális területeken is támogatnunk kell a kkv-kat, többek között a környezettudatosság javításával, a társadalmi szerepvállalás erősítésével, a generációváltás és az újrakezdés esélyének biztosításával.

 

Az 1. prioritás a kkv-k növekedésének és versenyképességének javítását szolgáló fellépések a termelékenység növelését, a tartós gazdasági növekedés alapjainak megerősítését, valamint a gazdaság ellenállóképességének javítását célozzák.

 

Az intézkedés az alábbi beavatkozásokat tartalmazza:

 

• A kiemelkedő teljesítményű vállalkozások további fejlődésének támogatása
• A gazdaság meghatározó részét alkotó kkv szektor általános technológiai, szervezeti és stratégiai megújulásának ösztönzése
• A kiemelt stratégiai ágazatokban működő vállalkozások, illetve a kiemelt növekedési potenciállal rendelkező, a zöld gazdasághoz kapcsolódó feldolgozóipari vállalkozások támogatása

 

 

 

Az egyedi célkitűzés keretében a pénzügyi eszközök használata tervezett.

 

1.2 A digitalizáció polgárok, vállalkozások és kormányok előnyére fordítása

 

Cél a minél magasabb fokú, az EU-s átlagot meghaladó szintű digitalizáció elérése hazai gazdaságban, a vállalati IKT megoldások és szolgáltatások terjedésének sokrétű ösztönzésével, elsősorban a KKV-kra fókuszálva. Az intézkedés keretében elsősorban az alábbi beavatkozások megvalósítása tervezett:

 

• KKV-k digitális ellátottságának és használatának növelése: dedikált programok a digitális technológiák vállalaton belüli és kívüli integráltsága kapcsán legnagyobb lemaradást mutató területek kezelésére

 

 

 

Az egyedi célkitűzés keretében a pénzügyi eszközök használata tervezett.

 

2. prioritási tengely: Kutatás, fejlesztés, innováció

 

2.1 A kutatási és innovációs kapacitások megerősítése, valamint előrehaladott technológiák bevezetése

 

Az intézkedés keretében az alábbi beavatkozások megvalósítása tervezett:

 

• Tudástermelés támogatása: kutatási infrastruktúrák és hálózataik megteremtése valamint fejlesztése, nemzetközi kutatási infrastruktúrák lehetőségeinek hatékonyabb kihasználása, Európai Kutatási Térségbe való erőteljesebb integráció elősegítése versenyképes kutatási projektek támogatása
• Tudásáramlás elősegítése a tudástermelés színterei és a piaci szereplők közötti együttműködések támogatásával, mindezt segítő gazdasági-kutatási ökoszisztéma létrehozásával és fejlesztésével
• Tudáshasznosítás ösztönzése a vállalatok kutatás, fejlesztési és innovációs tevékenységeinek támogatásával

 

 

 

2.2 Készségfejlesztés az intelligens szakosodáshoz, ipari átalakuláshoz és vállalkozáshoz

 

• Az intelligens szakosodás sikeres hazai megvalósításához szükséges képességfejlesztés, innovációs folyamatok humán erőforrás oldaláról történő támogatása.

 

 

 

3. prioritási tengely: Fenntartható munkaerőpiac

 

3.1 A foglalkoztatásba való bejutás javítása minden munkanélküli, különösen pedig a fiatalok és a tartósan munkanélküliek, valamint az inaktív személyek számára, előmozdítva az önfoglalkoztatást és a szociális gazdaságot

 

A Kormány a már elért eredmények mellett is kiemelt célnak tekinti a foglalkoztatás bővítését, illetve azt, hogy 2030-ra Magyarország az EU azon öt országa közé tartozzon, ahol a legjobb élni, lakni, dolgozni. Ennek érdekében szükséges:

 

• a munkahelyek megőrzése és a válságot követő helyreállítás támogatása,
•  a foglalkoztatás bővítése a munkaerő fejlesztésével, a munkába való visszatérés segítésével, a kereslet és a kínálat összeillesztésével, a munkaerő iránti kereslet célzott ösztönzésével.

 

 

 

3.2 A nők munkaerő-piaci részvételének előmozdítása, a munka és a magánélet megfelelőbb egyensúlya, ideértve a gyermekgondozás igénybevételét, az egészséges munkakörnyezetet, a munkavállalók, a vállalkozások és a vállalkozók változáshoz való alkalmazkodását

 

A gazdaság strukturális változásai folyamatosan alakítják a munkaerőpiacot is, ami mindenekelőtt

 

• az automatizáció és egyéb strukturális változások kedvezőtlen munkaerőpiaci folyamatos változást és alkalmazkodási kényszert jelent a munkavállalók és a vállalkozások számára is. Az alkalmazkodás segítése és a jobb munkahelyek érdekében támogatni fogjuk: következményeinek ellensúlyozását, a munkaerőpiac gazdasági sokkokkal szembeni ellenállóképességének erősítését,
• a foglalkoztatás feltételeinek javítását többek között a munkahelyi egészség és biztonság erősítésével, a család és a munkavállalás összeegyeztetésének segítésével

 

 

 

3.3 Az egész életen át tartó tanulás – különösen a készségek rugalmas fejlesztésére és az átképzésre irányuló lehetőségek – elősegítése mindenki számára, figyelembe véve a digitális készségeket, a munkaerő-piaci igényekre alapozva megfelelőbben előre jelezve a változásokat és az új készségek iránti igényeket, megkönnyítve a pályamódosítást és elősegítve a szakmai mobilitást

 

A munkaerőpiac fenntarthatóságát, a foglalkoztatás bővülését és a hazai vállalatok által előállított hozzáadott érték növelését (azaz a gazdaság struktúraváltását) meghatározó módon támogatni képes, jól működő felnőttképzési rendszer kialakítása, valamint eredményes és hatékony módon megvalósított felnőttképzési programok megvalósítása. Az intézkedés keretében az alábbi beavatkozások megvalósítása tervezett:

 

• a hazai KKV szektor munkavállalóinak (tovább)képzése belső képzések támogatásán keresztül, amelyhez a vállalatok részéről a munkahelyek megőrzésére és a bérszínvonal emelésére irányuló vállalások társulnak;
• a jól működő nagyvállalati belső képzések megnyitásának támogatása a beszállítók munkavállalóinak irányába;
• a gazdaság struktúraváltásához hozzájáruló képzések támogatása.

 

 

 

A pénzügyi eszköz lehetőségét még vizsgálja a szakterület, annak részletei kidolgozás alatt állnak.

 

4. prioritási tengely: Ifjúsági garancia

 

4.1 A foglalkoztatásba való bejutás javítása minden munkanélküli, különösen pedig a fiatalok és a tartósan munkanélküliek, valamint az inaktív személyek számára, előmozdítva az önfoglalkoztatást és a szociális gazdaságot

 

• A nem tanuló és nem dolgozó fiatalok (15-29 éves korosztály) esetében a munkanélküliségben töltött idő rövidítése, a munkába állás személyre szabott segítése szolgáltatások, gyakornoki lehetőségek, munkalehetőség, képzéshez vagy vállalkozóvá váláshoz adott támogatás, mobilitási támogatás, célzott kereslet-ösztönzés formájában.

 

 

 

5. prioritási tengely: Felsőoktatás, szakképzés

 

5.1 Az oktatási és képzési rendszerek minőségének, eredményességének és munkaerőpiaci relevanciájának fejlesztése, a kulcskompetenciák – többek között a digitális készségek – elsajátításának támogatása céljából

 

• Versenyképes, innovatív felsőoktatás a felsőoktatás társadalmi és gazdasági relevanciájának erősítése érdekében
• A szakképzés minőségének, eredményességének és munkaerőpiaci relevanciájának erősítése

 

 

 

5.2 A minőségi és befogadó oktatásba és képzésbe való egyenlő bejutás és ezek elvégzése, különösen a hátrányos helyzetű csoportok számára, a kisgyermekkori oktatástól és gondozástól az általános és a szakmai oktatáson és képzésen keresztül a felsőoktatásig, valamint felnőttoktatás és -tanulás, ideértve a tanulási mobilitás előmozdítását mindenki számára

 

• Inkluzív és minőségi felsőoktatás:
• Befogadó és hátránykompenzációt erősítő szakképzés

 

 

 

6. prioritási tengely: Turizmus, örökségvédelem

 

6.1 Integrált társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi fejlődés, kulturális örökség és biztonság előmozdítása városi területeken

 

• Turisztikai térségekben található gyógyfürdők és gyógyhelyek komplex fejlesztése
• Turisztikai térségekben található örökségvédelmi helyszínek komplex fejlesztése
• Turisztikai térségek integrált termék- és szolgáltatásfejlesztése

 

 

 

6.2 Integrált helyi társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi fejlődés, kulturális örökség és biztonság előmozdítása, többek között vidéki és part menti területeken, közösségvezérelt helyi fejlesztés révén is

 

• Turisztikai térségeken kívül található gyógyfürdők és gyógyhelyek komplex fejlesztése
• Turisztikai térségeken kívül található örökségvédelmi helyszínek komplex fejlesztése

 

 

 

 

 

Forrás: https://www.palyazat.gov.hu